A legtöbb közép-kelet európai országra nézve javította növekedési előrejelzését az Európai Bizottság. Az évente kétszer megjelenő prognózis idei őszi kiadásához fűzve a Bizottság elmondta, a volt szocialista országok nem tudják szignifikánsan csökkenteni költségvetési hiányukat, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a közeljövőben egyikük sem fog csatlakozni az eurózónához. A legutóbbi magánnyugdíjpénztári fejleményeket a prognózis még nem tartalmazza, a pénztári vagyon beolvasztása nélkül jövőre 4,7%, 2012-ben 6,2% lehetne a magyar költségvetés hiánya.
A térségben egyedül Bulgáriának sikerül a GDP 3%-a alá csökkentenie az államháztartás hiányát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a feltörekvő európai országok még távolabb kerülnek az euró bevezetésétől.
Magyarország esetén 2012-ben 6,2%-os hiánnyal számol Brüsszel, de az adatgyűjtés még azelőtt zárult, minthogy a nyugdíjpénztárakat érintő döntést a kormány meghozta volna, így a mintegy 2600 milliárd forintos vagyon egyenlegjavító hatása a Bizottság adataiban nem szerepel.
A Bizottság szerint a 16%-os egykulcsos szja a gyermekek után járó adókedvezménnyel nem hozza meg a várt fellendülést a lakossági fogyasztásban, mert
- főleg a magasabb keresetűeket érinti pozitívan, akik viszont az így megmaradó jövedelmet kisebb arányban fogyasztják majd el, inkább megtakarítják
- az adófizetők 40%-a gyermektelen és nincs elég magas jövedelme, hogy az adóváltozások pozitív hatását élvezze.
Nem beszélve arról, hogy a kieső magánnyugdíjpénztári járulékok is inkább takarékoskodásra ösztönözhetik a lakosságot, mivel az nem volt tisztázott, hogy a 14 havi járulékot hogy kompenzálja a kormány.
Nem érintik jól a beruházásokat és a fogyasztást sem a 3%-os hiány tartása céljából eszközölt szektorális adók sem. A hitelezés ismét visszaeshet, az üzleti környezet megítélése romolhat, az infláció pedig továbbra is messze lesz az inflációs céltól. Mivel ezek átmeneti intézkedések, a hiány később jelentkezne a büdzsében - a Bizottság viszont az adatok lezárásakor még nem számolhatott a magánnyugdíjpénztárak beolvasztásával, aminek hatására 5-6%-os többlet is keletkezheti a büdzsében.
A térségben egyedül Bulgáriának sikerül a GDP 3%-a alá csökkentenie az államháztartás hiányát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a feltörekvő európai országok még távolabb kerülnek az euró bevezetésétől.
Magyarország esetén 2012-ben 6,2%-os hiánnyal számol Brüsszel, de az adatgyűjtés még azelőtt zárult, minthogy a nyugdíjpénztárakat érintő döntést a kormány meghozta volna, így a mintegy 2600 milliárd forintos vagyon egyenlegjavító hatása a Bizottság adataiban nem szerepel.
A Bizottság szerint a 16%-os egykulcsos szja a gyermekek után járó adókedvezménnyel nem hozza meg a várt fellendülést a lakossági fogyasztásban, mert
- főleg a magasabb keresetűeket érinti pozitívan, akik viszont az így megmaradó jövedelmet kisebb arányban fogyasztják majd el, inkább megtakarítják
- az adófizetők 40%-a gyermektelen és nincs elég magas jövedelme, hogy az adóváltozások pozitív hatását élvezze.
Nem beszélve arról, hogy a kieső magánnyugdíjpénztári járulékok is inkább takarékoskodásra ösztönözhetik a lakosságot, mivel az nem volt tisztázott, hogy a 14 havi járulékot hogy kompenzálja a kormány.
Nem érintik jól a beruházásokat és a fogyasztást sem a 3%-os hiány tartása céljából eszközölt szektorális adók sem. A hitelezés ismét visszaeshet, az üzleti környezet megítélése romolhat, az infláció pedig továbbra is messze lesz az inflációs céltól. Mivel ezek átmeneti intézkedések, a hiány később jelentkezne a büdzsében - a Bizottság viszont az adatok lezárásakor még nem számolhatott a magánnyugdíjpénztárak beolvasztásával, aminek hatására 5-6%-os többlet is keletkezheti a büdzsében.
2012-re a leggyorsabban növekvő ország Lengyelország lesz az Bizottság prognózisa szerint, megelőzve Szlovákiát, de belehúz a növekedésbe Románia is, amely idén még csaknem két százalékos recesszióból két év múlva 3,8%-os növekedési ütemre számíthat. Legrosszabb növekedési kilátásokkal a PIIGS országok számolhatnak. Alig növekszik majd Portugália, Görögország, Olaszország és Spanyolország gazdasága, Írország pedig a megszorítások következtében jóval szerényebb növekedésre számíthat a korábbinál. Magyarország 2012-ben lépheti át a 3%-os növekedési ütemet.
Már jövőre 150% lehet Görögország GDP-arányos államadóssága, 2012-re pedig 156%. Az államadósság szintjében csökkenő pálya megkezdésére 2012-ig tulajdonképp egyetlen országnál sem számít Brüsszel, minimálisan mérséklődhet a svéd és a német államadósság-ráta. A magyar államadósság 2012-re 81,6% lehet a kibocsátáshoz képest.
--------------------------------------------------------------------------------
http://www.portfolio.hu/ - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=142131
http://www.portfolio.hu/ - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=142131
