2011. november 10., csütörtök
Itt a bizottsági prognózis: emelkedik a magyar államadósság
2011.11.10 10:36
Jövőre csak 0,5%-os gazdasági növekedés várható Magyarországon az idei 1,4%-os GDP-bővülés után - derül ki az Európai Bizottság csütörtökön ismertetett őszi prognózisából. A Bizottság előrejelzése szerint jövőre a kormány által tervezettnél minimálisan magasabb lehet a költségvetés hiánya. Az EB anyagának számaiból pedig emelkedő adósságpálya rajzolódik ki.
Csütörtökön eldőlt, hogy a kormány egyelőre nem módosítja a 2012-es GDP-növekedésre vonatkozó 1,5%-os prognózisát, pedig az Európai Bizottság most megjelent prognózisa csak 0,5%-os növekedést jósol Magyarország számára. Brüsszel a 2011-es és a 2013-as évekre is a kormányénál rosszabb növekedésre számít.
A Bizottság friss anyaga szerint úgy tűnik, hogy a személyi jövedelemadó csökkentéssel nem sikerült élénkíteni a belső keresletet, valamint a belső kereslet negatívan hat majd a növekedésre 2011-ben. 2012-ben az export ereje nőni fog a Mercedes és Hankook gyáraknak köszönhetően, viszont a fiskális politika is nyomást gyakorol a növekedési kilátásokra (hiszen 1000 milliárd felett kiigazítást tervez a kormány - a szerk.).
Az EB jelentése külön kitér a kedvezményes végtörlesztés lehetőségére is. Ezek szerint elsősorban azok a háztartások tudják igénybe venni ezt a lehetőséget, amelyeknek amúgy sem jelentett akkora gondot a törlesztőrészlet emelkedés. A végtörlesztés negatív hatással lesz a fogyasztásra, részben azért, mert a végtörleszteni nem tudók terhei egyre nagyobbak lesznek, a bankok az őket ért veszteségek miatt csökkenteni fogják a vállalati hitelezést - olvasható az anyagban, ami sok tekintetben megegyezik az Európai Központi Bank minapi, igen negatív értékelésével.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=158133
Jövőre csak 0,5%-os gazdasági növekedés várható Magyarországon az idei 1,4%-os GDP-bővülés után - derül ki az Európai Bizottság csütörtökön ismertetett őszi prognózisából. A Bizottság előrejelzése szerint jövőre a kormány által tervezettnél minimálisan magasabb lehet a költségvetés hiánya. Az EB anyagának számaiból pedig emelkedő adósságpálya rajzolódik ki.
Csütörtökön eldőlt, hogy a kormány egyelőre nem módosítja a 2012-es GDP-növekedésre vonatkozó 1,5%-os prognózisát, pedig az Európai Bizottság most megjelent prognózisa csak 0,5%-os növekedést jósol Magyarország számára. Brüsszel a 2011-es és a 2013-as évekre is a kormányénál rosszabb növekedésre számít.
A Bizottság friss anyaga szerint úgy tűnik, hogy a személyi jövedelemadó csökkentéssel nem sikerült élénkíteni a belső keresletet, valamint a belső kereslet negatívan hat majd a növekedésre 2011-ben. 2012-ben az export ereje nőni fog a Mercedes és Hankook gyáraknak köszönhetően, viszont a fiskális politika is nyomást gyakorol a növekedési kilátásokra (hiszen 1000 milliárd felett kiigazítást tervez a kormány - a szerk.).
Az EB jelentése külön kitér a kedvezményes végtörlesztés lehetőségére is. Ezek szerint elsősorban azok a háztartások tudják igénybe venni ezt a lehetőséget, amelyeknek amúgy sem jelentett akkora gondot a törlesztőrészlet emelkedés. A végtörlesztés negatív hatással lesz a fogyasztásra, részben azért, mert a végtörleszteni nem tudók terhei egyre nagyobbak lesznek, a bankok az őket ért veszteségek miatt csökkenteni fogják a vállalati hitelezést - olvasható az anyagban, ami sok tekintetben megegyezik az Európai Központi Bank minapi, igen negatív értékelésével.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=158133
2011. március 1., kedd
Magasabb növekedést vár idénre a Bizottság
2011.03.01 15:03
2011-ben 1,6 százalékkal növekedhet az eurozóna - véli az Európai Bizottság. A brüsszeli intézet a külső konjunktúra javulására és az üzleti bizalom erősödésére hivatkozva módosította felfelé növekedési prognózisát. Az energia- és nyersanyagárak emelkedése miatt az inflációs prognózis is felfelé módosult: 1,8 százalékról 2,2 százalékra.
Az Európai Bizottság időközi gazdasági jelentésének megjelenését követően Olli Rehn, az Európai Unió pénzügyi biztosa tartott sajtótájékoztatót. Rehn elmondta: a külső konjunktúra élénkülése a továbbiakban is jó hatással lehet a gazdaságra, a belföldi kereslet súlyának növekedéséhez hasonlóan. A biztos figyelmeztetett, hogy senkit ne tévesszen meg a pénzpiacokon tapasztalható csend, hiszen a problémák többsége még mindig megoldásra vár.
A sajtótájékoztató kezdetekor megjelent dokumentum szerint 2011-re 1,6 százalékos növekedést várnak a Bizottság szakértői. Ez 0,1 százalékponttal magasabb az őszi prognózisban szereplőnél, amit a külső konjunktúra javulása és az üzleti bizalom erősödése magyarázhat. A tagországok közül Németország kilátásai a legjobbak, 2,4 százalékos növekedési prognózissal. A sorban Franciaország követi 1,7 százalékkal, míg Spanyolország esetében mindössze 0,8 százalékos növekedést várnak.
A növekedési prognózisokkal párhuzamosan az inflációs előrejelzések is felfelé módosultak: az energia- és nyersanyagárak emelkedése miatt az éves átlagos infláció 2,2 százalék lehet. Év végére valamelyest enyhülhet a nyomás (2,0%), hiszen a gazdasági aktivitás továbbra is alacsony, a bérek dinamikája lassú, az inflációs várakozások pedig stabilak.
2011-ben 1,6 százalékkal növekedhet az eurozóna - véli az Európai Bizottság. A brüsszeli intézet a külső konjunktúra javulására és az üzleti bizalom erősödésére hivatkozva módosította felfelé növekedési prognózisát. Az energia- és nyersanyagárak emelkedése miatt az inflációs prognózis is felfelé módosult: 1,8 százalékról 2,2 százalékra.
Az Európai Bizottság időközi gazdasági jelentésének megjelenését követően Olli Rehn, az Európai Unió pénzügyi biztosa tartott sajtótájékoztatót. Rehn elmondta: a külső konjunktúra élénkülése a továbbiakban is jó hatással lehet a gazdaságra, a belföldi kereslet súlyának növekedéséhez hasonlóan. A biztos figyelmeztetett, hogy senkit ne tévesszen meg a pénzpiacokon tapasztalható csend, hiszen a problémák többsége még mindig megoldásra vár.
A sajtótájékoztató kezdetekor megjelent dokumentum szerint 2011-re 1,6 százalékos növekedést várnak a Bizottság szakértői. Ez 0,1 százalékponttal magasabb az őszi prognózisban szereplőnél, amit a külső konjunktúra javulása és az üzleti bizalom erősödése magyarázhat. A tagországok közül Németország kilátásai a legjobbak, 2,4 százalékos növekedési prognózissal. A sorban Franciaország követi 1,7 százalékkal, míg Spanyolország esetében mindössze 0,8 százalékos növekedést várnak.
A növekedési prognózisokkal párhuzamosan az inflációs előrejelzések is felfelé módosultak: az energia- és nyersanyagárak emelkedése miatt az éves átlagos infláció 2,2 százalék lehet. Év végére valamelyest enyhülhet a nyomás (2,0%), hiszen a gazdasági aktivitás továbbra is alacsony, a bérek dinamikája lassú, az inflációs várakozások pedig stabilak.
--------------------------------------------------------------------------------
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=146082
www.portfolio.hu - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=146082
2010. november 29., hétfő
Brüsszel szerint 6,2% lenne a hiányunk két év múlva
A legtöbb közép-kelet európai országra nézve javította növekedési előrejelzését az Európai Bizottság. Az évente kétszer megjelenő prognózis idei őszi kiadásához fűzve a Bizottság elmondta, a volt szocialista országok nem tudják szignifikánsan csökkenteni költségvetési hiányukat, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a közeljövőben egyikük sem fog csatlakozni az eurózónához. A legutóbbi magánnyugdíjpénztári fejleményeket a prognózis még nem tartalmazza, a pénztári vagyon beolvasztása nélkül jövőre 4,7%, 2012-ben 6,2% lehetne a magyar költségvetés hiánya.
A térségben egyedül Bulgáriának sikerül a GDP 3%-a alá csökkentenie az államháztartás hiányát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a feltörekvő európai országok még távolabb kerülnek az euró bevezetésétől.
Magyarország esetén 2012-ben 6,2%-os hiánnyal számol Brüsszel, de az adatgyűjtés még azelőtt zárult, minthogy a nyugdíjpénztárakat érintő döntést a kormány meghozta volna, így a mintegy 2600 milliárd forintos vagyon egyenlegjavító hatása a Bizottság adataiban nem szerepel.
A Bizottság szerint a 16%-os egykulcsos szja a gyermekek után járó adókedvezménnyel nem hozza meg a várt fellendülést a lakossági fogyasztásban, mert
- főleg a magasabb keresetűeket érinti pozitívan, akik viszont az így megmaradó jövedelmet kisebb arányban fogyasztják majd el, inkább megtakarítják
- az adófizetők 40%-a gyermektelen és nincs elég magas jövedelme, hogy az adóváltozások pozitív hatását élvezze.
Nem beszélve arról, hogy a kieső magánnyugdíjpénztári járulékok is inkább takarékoskodásra ösztönözhetik a lakosságot, mivel az nem volt tisztázott, hogy a 14 havi járulékot hogy kompenzálja a kormány.
Nem érintik jól a beruházásokat és a fogyasztást sem a 3%-os hiány tartása céljából eszközölt szektorális adók sem. A hitelezés ismét visszaeshet, az üzleti környezet megítélése romolhat, az infláció pedig továbbra is messze lesz az inflációs céltól. Mivel ezek átmeneti intézkedések, a hiány később jelentkezne a büdzsében - a Bizottság viszont az adatok lezárásakor még nem számolhatott a magánnyugdíjpénztárak beolvasztásával, aminek hatására 5-6%-os többlet is keletkezheti a büdzsében.
A térségben egyedül Bulgáriának sikerül a GDP 3%-a alá csökkentenie az államháztartás hiányát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a feltörekvő európai országok még távolabb kerülnek az euró bevezetésétől.
Magyarország esetén 2012-ben 6,2%-os hiánnyal számol Brüsszel, de az adatgyűjtés még azelőtt zárult, minthogy a nyugdíjpénztárakat érintő döntést a kormány meghozta volna, így a mintegy 2600 milliárd forintos vagyon egyenlegjavító hatása a Bizottság adataiban nem szerepel.
A Bizottság szerint a 16%-os egykulcsos szja a gyermekek után járó adókedvezménnyel nem hozza meg a várt fellendülést a lakossági fogyasztásban, mert
- főleg a magasabb keresetűeket érinti pozitívan, akik viszont az így megmaradó jövedelmet kisebb arányban fogyasztják majd el, inkább megtakarítják
- az adófizetők 40%-a gyermektelen és nincs elég magas jövedelme, hogy az adóváltozások pozitív hatását élvezze.
Nem beszélve arról, hogy a kieső magánnyugdíjpénztári járulékok is inkább takarékoskodásra ösztönözhetik a lakosságot, mivel az nem volt tisztázott, hogy a 14 havi járulékot hogy kompenzálja a kormány.
Nem érintik jól a beruházásokat és a fogyasztást sem a 3%-os hiány tartása céljából eszközölt szektorális adók sem. A hitelezés ismét visszaeshet, az üzleti környezet megítélése romolhat, az infláció pedig továbbra is messze lesz az inflációs céltól. Mivel ezek átmeneti intézkedések, a hiány később jelentkezne a büdzsében - a Bizottság viszont az adatok lezárásakor még nem számolhatott a magánnyugdíjpénztárak beolvasztásával, aminek hatására 5-6%-os többlet is keletkezheti a büdzsében.
2012-re a leggyorsabban növekvő ország Lengyelország lesz az Bizottság prognózisa szerint, megelőzve Szlovákiát, de belehúz a növekedésbe Románia is, amely idén még csaknem két százalékos recesszióból két év múlva 3,8%-os növekedési ütemre számíthat. Legrosszabb növekedési kilátásokkal a PIIGS országok számolhatnak. Alig növekszik majd Portugália, Görögország, Olaszország és Spanyolország gazdasága, Írország pedig a megszorítások következtében jóval szerényebb növekedésre számíthat a korábbinál. Magyarország 2012-ben lépheti át a 3%-os növekedési ütemet.
Már jövőre 150% lehet Görögország GDP-arányos államadóssága, 2012-re pedig 156%. Az államadósság szintjében csökkenő pálya megkezdésére 2012-ig tulajdonképp egyetlen országnál sem számít Brüsszel, minimálisan mérséklődhet a svéd és a német államadósság-ráta. A magyar államadósság 2012-re 81,6% lehet a kibocsátáshoz képest.
--------------------------------------------------------------------------------
http://www.portfolio.hu/ - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=142131
http://www.portfolio.hu/ - http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=142131
2010. szeptember 13., hétfő
A vártnál gyorsabb az európai fellendülés
A korábban feltételezettnél gyorsabb gazdasági fellendülés bontakozik ki az Európai Unióban - olvasható ki az Európai Bizottság ma megjelent prognózisából. Az előrejelzés szerint mind az EU-ban, mind pedig az euróövezetben a vártnál nagyobb lehet az idei GDP-növekedés.
Az idei évben összességében 1.8%-kal bővülhet az Európai Unió gazdasága, miközben az euróövezet 1.7%-kal növekedhet - áll a jelentésben. Mindez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság kedvezőbben ítéli meg a növekedési kilátásokat, mivel tavasszal még 1%-os, illetve 0.9%-os növekedést prognosztizált.
A növekedési kilátások javítása összhangban van az Európai Központi Bank legutóbbi adataival, miután a jegybank elemzői stábja is erősebb növekedést vár 2010-11-re.
Az Európai Bizottság mostani, időközi előrejelzésének friss adatai abból származnak, hogy a szakértők rendszeresen (ezúttal szeptember 6-ig bezárólag) felülvizsgálják az unió hét legnagyobb gazdaságának (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Egyesült Királyság) kilátását.
A bizottság mind a hét tagállam esetében jobb növekedési adatokat közölt az idei évre nézve, leginkább Németország kilátásai javultak: az unió legnagyobb gazdasága idén 3.5%-kal növekedhet
A bizottság előrejelzése szerint eközben idén mérsékelt maradhat az inflációs: uniós szinten 1.8%-os lehet a pénzromlás éves üteme, míg az euróövezetben 1.4%-os.
Az idei évben összességében 1.8%-kal bővülhet az Európai Unió gazdasága, miközben az euróövezet 1.7%-kal növekedhet - áll a jelentésben. Mindez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság kedvezőbben ítéli meg a növekedési kilátásokat, mivel tavasszal még 1%-os, illetve 0.9%-os növekedést prognosztizált.
A növekedési kilátások javítása összhangban van az Európai Központi Bank legutóbbi adataival, miután a jegybank elemzői stábja is erősebb növekedést vár 2010-11-re.
Az Európai Bizottság mostani, időközi előrejelzésének friss adatai abból származnak, hogy a szakértők rendszeresen (ezúttal szeptember 6-ig bezárólag) felülvizsgálják az unió hét legnagyobb gazdaságának (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Egyesült Királyság) kilátását.
A bizottság mind a hét tagállam esetében jobb növekedési adatokat közölt az idei évre nézve, leginkább Németország kilátásai javultak: az unió legnagyobb gazdasága idén 3.5%-kal növekedhet
A bizottság előrejelzése szerint eközben idén mérsékelt maradhat az inflációs: uniós szinten 1.8%-os lehet a pénzromlás éves üteme, míg az euróövezetben 1.4%-os.
2010. február 25., csütörtök
Idénre 0.7 százalékos növekedést vár a Bizottság
2010.02.25 13:02
Az Európai Unió kifelé tart a válságból, ám gazdasági fundamentumai továbbra is igen gyengék - véli az Európai Bizottság. A ma napvilágot látott jelentés készítői nem változtattak novemberi prognózisukon és hangsúlyozták, hogy továbbra sem tudtak olyan kockázati tényezőt azonosítani, amely miatt a tényszámok jelentősen eltérnének az előrejelzésben szereplőktől.
Óvatosan a számokkal
A Bizottság szakértői szerint 2010-ben az eurozóna és az Európai Unió egyaránt 0.7-0.7 százalékkal növekedhet. Ez jelentős előrelépésnek számít, hiszen 2009-ben az eurozónában 4.0, az Európai Unióban pedig 4.1 százalékos visszaesést mértek. Az élénkülésre utaló hírekkel óvatosan kell bánnunk, hiszen a kedvező fejlemények hátterében számos szezonális faktor áll - derül ki a Bizottság közleményéből. A brüsszeli szakértők arra figyelmeztetnek, hogy miközben a globális keresletélénkülésnek köszönhetően az export emelkedik, a beruházási hajlandóság - részben az alacsony kapacitáskihasználtság miatt - továbbra is igen gyenge. A kedvezőtlen beruházási kilátások miatt a munakerőpiaci problémák előreláthatólag nem oldódnak meg egyhamar, ami miatt valószínűleg a fogyasztás alacsony marad - véli az Európai Bizottság.
Az infláció miatt nem kell aggódni Az Európai Központi Banknak előreláthatólag még idén sem kell az infláció miatt aggódnia, a bizottság szakértői szerint ugyanis idén 1.1 százalékos lehet az infláció az eurozónában. Az Európai Unió esetében a novemberi prognózisban szereplőnél 0.1 százalékponttal magasabb, 1.4 százalékos inflációval számolnak. Az energia- és a nyersanyagárak emelkedését ellensúlyozza a gyenge kereslet, éppen ezért az árstabilitás nincs veszélyben - véli a Bizottság. A pénzpiacokon még távolról sincs minden rendben A pénzpiaci kilátásokat továbbra is nagyfokú bizonytalanság övezi, a kockázati tényezők száma pedig még mindig igen magas, ám minden jel arra utal, hogy az ázsiai országoknak a vártnál gyorsabban sikerül kilábalnia a válságból és a készletciklus és kedvező időszakához érkezett.
(forrás: portfolio.hu)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)